en | hu | ru | bg | ro | tr FacebookTwitterGoogle+LinkedInYouTubeInstagram
+36 1 456 7200
AKTUÁLIS HÍREK

Jelentkezés ingyenes konzultációra
Feliratkozás hírlevélre
Visszahívás kérése
Letölthető brosúrák
Brosúra rendelés
Hírleveleink
5 Perc Offshore
Miért a LAVECO?
Hogyan rendeljen offshore céget?
Aktuális hírek
Valuta árfolyam: USD/1 egység
2017.10.18
HUF 0.0038
GBP 1.319
CHF 1.0222
RUB 0.0174
HKD 0.1281
JPY 0.0089
CNY 0.1511
CAD 0.7977
AUD 0.7842
BRL 0.3148
EUR 1.1759

Gyakori kérdések

Mik azok az adóparadicsomok?

Adóparadicsomnak nevezi a magyar köznyelv azokat az államokat vagy területeket, amelyek az ott bejegyzett offshore státuszú cégek számára rendkívül széleskörű adókedvezményeket biztosítanak.

Az eredeti angol kifejezés - tax haven - adómenedéket jelent. Tehát csak akkor működhet egy offshore cég kedvező adózási feltételek között, ha egy adóparadicsomi területen van bejegyezve. (A fentiekben ismertetett elvnek megfelelően természetesen csak a bejegyzés területén kívül.)

A klasszikus adóparadicsomi területeken a cégek működését jól szabályozott törvénykezési mechanizmus biztosítja. Ez azt jelenti, hogy az adott országban jogszabály teszi lehetővé a kedvező adózási státuszt az offshore cégek számára. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert nem arról van szó, hogy a cég illegálisan nem fizet adót, hanem ellenkezőleg, törvények által biztosított módon mentik fel az adózás, (vagy annak egy része) alól.

Mi a célja az offshore cég megalapításának?

Ez a cégalapítás témakörének egyik legfontosabb kérdése. Számtalan cél lehetséges, ahogy a piacgazdaságban szövődő üzleti kapcsolatok is végtelen sok kombinációt rejtenek magukban. Tehát a fenti kérdésre nagyrészt a megrendelőnek kell megtalálnia a választ, mert saját üzleti tevékenységét mindenki maga ismeri a legjobban.

Mi itt csak az offshore cégek leggyakoribb felhasználási lehetőségeit foglaljuk össze. Ezek a következők:

  • külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása
  • befektetés offshore cég segítségével
  • hajó és repülőgép regisztráció
  • ingatlanvásárlás
  • holdingtársaságok alapítása
  • biztosító társaságok létrehozása
  • bankalapítás
  • presztízs-szempontok érvényesítése
  • magánvagyonok biztonságba helyezése

Természetesen számtalan más előnyt is kínálnak ezek a cégek, amelyeket jelen tájékoztató keretein belül nem részletezhetünk. Az adóparadicsomban bejegyzett offshore cég csak egy széleskörűen felhasználható gazdasági forma, melyet konkrét tartalommal a tulajdonosok, valamint a menedzserek töltenek meg, és a céggel kapcsolatos előnyök és hátrányok mérlegelése is az ő feladatuk.

Milyen előnyei vannak egy offshore cégnek?

Az adóparadicsomban bejegyzett offshore cégekkel kapcsolatos előnyöket két, egymástól jól elkülöníthető csoportba soroljuk.

  1. Közvetlen adózási előnyök
  2. A kedvező adózási státusztól független, járulékos előnyök.

1. Közvetlen adózási előnyök

Ezek az előnyök különösebb magyarázatra nem szorulnak. A megtermelt jövedelemtömeg az offshore cég hazájában adózik. Kihasználva azt, hogy ezek az országok az ilyen vállalkozásoknak széleskörű adókedvezményeket biztosítanak, jelentős adómegtakarítást érhetünk el.

2. Járulékos előnyök

Az előnyök e másik csoportját azok az adózástól független előnyök alkotják, amelyek egyes vállalkozások számára, bizonyos helyzetekben egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Ilyenek lehetnek a teljesség igénye nélkül a következők:

Devizagazdálkodási előny: Az offshore cég pénzügyi műveleteit (általában) bármely valutában, devizában végezheti, illetve pénzügyi tartalékait is külön engedélyek nélkül tarthatja bármely devizában. A kötött, illetve félkötött devizagazdálkodás keretei között az árfolyamveszteség hatásait ezáltal jelentős mértékben lehet csökkenteni.

A könyvvezetési kötelezettség hiánya: Számos adóparadicsomban nem kell könyveket vezetniük az offshore cégeknek. Ezzel ismét jelentős összeg takarítható meg, hiszen, ha egy hasonló méretű hazai (nem offshore) vállalkozás adatait tekintjük, akkor az éves könyvelési díj általában (átszámítva) több ezer dollárt tesz ki.

Presztízs szempontok érvényesítése: Előfordulhat, hogy bizonyos üzleti szituációkban egy külföldi cég előnyösebb feltételekkel léphet fel. Egy "külföldi befektető" részesedése a hazai vállalkozásban néha lényegesen nagyobb bizalmat kelt a lehetséges üzleti partnerekben is, vagy bizonyos esetekben vámmentességet is biztosíthat, stb.

Hol alapítsunk offshore céget?

A világon jelenleg több mint 40 olyan helyszín létezik, amely adóparadicsomi területként komoly kedvezményeket kínál az offshore cégek számára. A klasszikus adóparadicsomok általában valamely szigetcsoporton (pl.: Brit Virgin-Szigetek), szigetköztársaságban (pl.: Naurui Köztársaság), vagy valamely kis országban (pl.: Panama) helyezkednek el.

Ezen országok, illetve területek önálló törvénykezése arra ösztönzi a külföldi befektetőket, hogy céget alapítsanak az adott területen. A legtöbb komoly offshore zónában önálló törvénykönyv garantálja a cégek működését, a külföldiek befektetéseinek biztonságát, és a titokvédelmet. (Például, ilyen törvénykönyvet alkotott 1984-ben a Brit Virgin-Szigetek törvénykezése International Business Companies Ordinance néven.)

Annak, aki először találkozik ezekkel a dolgokkal, rendkívül bonyolultnak tűnik különbséget tenni a sok ismeretlen kis ország kínálta előnyök, illetve hátrányok között. Van azonban néhány olyan tényező, amely segíthet az eligazodásban.

Mi biztosítja a kedvező adózási státuszt a cég számára?

Jogosan vetődik fel az első kérdés: Mitől is kedvező adózású az offshore cég? Illetve ezzel összefüggésben: Miért éri meg ezeknek az államoknak ilyen mértékű előnyöket kínálni a külföldi befektetők számára? (Erre a kérdésre a következő pontban fogunk válaszolni.)

Minden komoly adóparadicsomi területen törvényi alapja van az adókedvezményeknek. Például a már az előzőekben említett Brit Virgin-Szigeteken bejegyzett cégek számára ezt a kedvezményt az  eredetileg 2004-ben elfogadott törvénykönyv biztosítja. Ennek megfelelően az offshore cégek nem fizetnek a Brit Virgin-Szigeteknek semmilyen adót, kivéve azt az általában minimum 350 dolláros állami illetéket, amely forgalomtól független. Seychelle-szigetek és Belize esetében ez az éves illeték 100 amerikai dollár, Panamán 300 dollár. Látható, hogy ezek az adókedvezmények igen jelentősek az Európában megszokott 10-35 %-os nyereségadó mértékekhez képest.

Miért előnyös adókedvezmények nyújtása a bejegyző ország számára?

Általában ezek a helyszínek valamely területileg kis országban helyezkednek el. A lakosság lélekszáma rendszerint csekély. Gazdaságukban a legfontosabb helyet a turizmus és a különféle szolgáltatások foglaljak el. Az offshore üzlet jelentős bevételeket biztosít számukra. Egyrészt konkrét munkahelyek keletkeznek. Különféle jogi irodák, állami bejegyző apparátus, képviselők, az itt bejegyzett bankok, stb. Másrészt: az állami illetékek (bejegyzési-, újraregisztrálási díj) és adók révén az ország lakossága bevételhez jut.

Milyen adózási elv érvényesül a bejegyzés helyszínén?

Mint már fentebb említettük, az adóparadicsomi offshore cégek bejegyzésének az egyik legfőbb célja a magas adóterhek csökkentése, illetve közvetlen vagy közvetett adózási előnyök kihasználása.

Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy teljesen adómentes és költségmentes cég a világon sehol sem létezik legálisan annak ellenére, hogy számos országban az offshore cégeket gyakran nevezik adómentes cégeknek is. Alapvetően az alábbi adóztatási elvek érvényesülhetnek az offshore cégek bejegyzési helyszínein:

  • Azokban az országokban, ahol a cég csak külföldről szerezhet jövedelmet, ott ez a jövedelem teljesen mentesül az adófizetés alól. Ebben az esetben egy fix éves díjat kell fizetni, amely független a cég forgalmától és nyereségétől. Ilyen helyszínek a fentiekben már említett Brit Virgin-Szigetek, Bahamák, Belize, stb.

  • Csak a külföldről származó jövedelmek után érvényesül az adómentesség. Ilyen ország például Panama, illetve Hong Kong, ahol a cégek belföldön is tevékenykedhetnek a belföldi jövedelmek után lineáris kulcs szerint adózva, míg a külföldi jövedelmeiket nem terheli adó. Ebben az esetben (Hong Kong) az éves beszámolóban a cégnek külön ki kell mutatni a belföldről származó jövedelmet.

  • Lineáris kulcs szerinti adózás. Az egyik legismertebb ilyen helyszín Ciprus, ahol az offshore cégek 10% adót fizetnek a tiszta nyereségük után. (Ezeken a helyszíneken kivétel nélkül kötelező a könyvek vezetése és éves beszámoló elkészítése.)

Milyen követelményeket támaszt a bejegyzés országa az offshore cég igazgatóival, részvényeseivel szemben?

Van az offshore zónáknak egy olyan része, ahol igazgatókra és részvényesekre vonatkozóan semmiféle korlátozás nincs. Ilyenek pl.: Bahamák, Brit Virgin-Szigetek, Belize. A cégek itt létrejöhetnek egyetlen igazgató és egyetlen részvényes részvételével, aki lehet akár egy és ugyanazon személy és bármilyen nemzetiségű.

Más offshore helyszínek bizonyos megszorításokat alkalmaznak a vállalkozások igazgatóival, részvényeseivel szemben. A korlátozásokat itt két fő csoportra oszthatjuk:

  • Mennyiségi korlátozások. Ez azt jelenti, hogy meghatározzák az igazgatók vagy részvényesek minimális számát. Például Panama esetében a cégnek minimum három magánszemély igazgatóval kell rendelkeznie.

  • Nemzetiségi korlátozások. Ez kifejezetten az igazgatókra vonatkozó rendelkezés, amely többnyire az adott ország állampolgárainak hivatott munkát biztosítani. Például a Liechtensteinben bejegyzett cégek esetén az igazgatók közül legalább egynek liechtensteini állampolgárnak kell lennie.

Milyen adatok kerülnek bejegyzésre a cégjegyzékbe?

Rendkívül fontos kérdésről van szó, hiszen számos üzleti tranzakció során a cégek tulajdonosai, igazgatói nem kívánják felfedni kilétüket. A kontinentális jogrendszerű országokban erre kevés mód nyílik, mert például Magyarországon, Ausztriában, Németországban a cégek adatai nyilvánosak, bárki vélt vagy valós érdekére hivatkozva betekinthet az adatokba a cégbíróságon.

Az offshore cégeket ebből a szempontból három csoportra oszthatjuk:

  • Teljes anonimitás. A nyilvános cégregiszterben sem az igazgatók, sem a tulajdonosok adatai nem hozzáférhetőek, mivel azokat be sem kell jelenteni az ottani hatóságoknak. Ilyen helyszínek: Brit Virgin-Szigetek, Belize, Seychelles-Szigetek stb.

  • Részleges nyilvánosság. Például: Panama esetén a cég tulajdonosait nem jegyzik be a cégjegyzékbe, ezzel szemben az igazgatók valamennyi adata nyilvános.

  • Széleskörű publicitás. A cégjegyzékben a céggel kapcsolatos számos adat hozzáférhető. Például: Ciprus esetén a cégjegyzékben fellelhetők a tulajdonosok és igazgatók adatai (név, nemzetiség, útlevélszám, születési dátum, lakhely, stb.).

Milyen mértékűnek kell lennie a cég alaptőkéjének? Milyen módon kerül befizetésre?

E követelmény vizsgálatánál megfigyelhető a két jogrendszertípus (a kontinentális és az angolszász) hatása az egyes helyszínek jellemzésénél.

  • Azokban az országokban, ahol az angolszász gyökereken alapul a törvénykezés, a követelményrendszer sokkal rugalmasabb. Különösen így van ez a Karib-tenger térségében elhelyezkedő offshore zónák esetében. Például a Bahamákon a társaság standard alaptőkéje 5000 amerikai dollár. Ez az ottani törvények szempontjából úgynevezett nominális alaptőke, amelyet nem kell a társaság rendelkezésére bocsátani, nem kötelező egy speciális bankszámlára befizetni. Ugyanez a helyzet a Brit Virgin-Szigetek esetében, ahol a standard alaptőke 50 000 amerikai dollár, de szintén nem kötelező ennek befizetése. Így ezek a cégek formálisan néhány ezer dollár tőkével megalapíthatóak anélkül, hogy egyetlen centtel is rendelkeznének az induláskor.

  • A második csoport országaiban (a kontinentális jog hatására) az alaptőke mértéke és annak befizetési módja is jól körülhatárolt. Megfigyelhető ez például Svájc, Liechtenstein, Magyarország példáján, ahol az alaptőkét nemcsak le kell jegyezni a tulajdonosok által, hanem a készpénzt a társaság speciális bankszámlájára be is kell fizetni, illetve az apportot a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Honnan célszerű irányítani az offshore céget?

Számos, az offshore cégekkel foglalkozó kiadvány tárgyalja a vezetés helyének problémáját. Használatos ezzel kapcsolatosan az ún. irányítási centrum kifejezés is. Miért és milyen formában merül fel egyáltalán ez a probléma?

A legtöbb offshore cégnek rendelkeznie kell valamilyen vezető testülettel, amelyet általában az igazgatótanács testesít meg. Az igazgatók valamely országban, területen illetőséggel kell, hogy bírjanak, tehát az adott ország, terület rezidensei. Pontosan emiatt figyelembe kell venni, hogy hogyan viszonyulnak az adott ország, terület törvényei ehhez a tényhez. Például a német adótörvények értelmében, ha egy bahamai cégnek német illetőségű igazgatója van, aki Németországban él a bahamai cég Németországban is adóztatható. Milyen logikai elemre alapozva írja ezt elő a német adótörvény? Azáltal, hogy a német igazgató Németországban él, az adótörvény feltételezi, hogy a bahamai cégnek Németországban van az irányítási helye, ezáltal a cégnek van Németországban telephelye, a telephellyel kapcsolatos jövedelem pedig adóztatható. Fontos, hogy megértsük az adótörvények ok-okozati összefüggéseit. Alapul véve például az államok között a kettős adóztatás elkerüléséről megkötött egyezményeket - amelyek vázát ma már az OECD által alkotott modell képezi -, a telephely meghatározása rögtön e kérdéssel kezdődik: "telephely különösen a vezetés helye ...".

Miért célszerű az irányítási centrumok szolgáltatásainak igénybe vétele? Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a kérdést, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy olyan terület szolgálhatja e célt, amelynek állampolgárait nem sújthatják adófizetési kötelezettséggel azért, mert egy külföldi céget az adott területről irányítanak. Például ha egy amerikai társaságot egy Sark szigetén élő igazgató irányít, emiatt a sarki igazgatónak nem kell Sark-on adóznia. /A sark-i törvények szerint a helyi illetőségű személyeknek nem kell például szja-t fizetni./

Összefoglalva az előzőekben leírtakat általában megállapítható, hogy lényegesen kedvezőbb adójogi helyzetet eredményez, ha céget formálisan valamely adómentes/adókedvezményes terület /Sark, Egyesült Arab Emirátusok, stb/ rezidense igazgat.

El kell-e utazni a cégalapításhoz?

A gyakorlatban elterjedt tévhittel ellentétben, a cégalapításhoz nem kell kiutazni az offshore helyszínre, ügyfeleink számára elegendő befáradni irodánkba. Cégbejegyzési szolgáltatásunkkal, tanácsadással, valamint az offshore cégek működtetésével kapcsolatosan felmerülő összes kérdésben állunk új és régebbi ügyfeleink rendelkezésére.

Melyek a legfontosabb alapítói dokumentumok?

Az alapítói dokumentumok bemutatásakor a leggyakrabban előforduló klasszikus adóparadicsomi (Bahama, Brit Virgin-Szigetek, Delaware, Panama, stb.) cégek dokumentumait részletezzük:

  • Bejegyzési igazolás: Ezt az okiratot a bejegyző hivatal adja ki, és azt tanúsítja, hogy az adott nevű céget a megadott napon a bejegyző hivatal a cégjegyzékbe bejegyezte. A bejegyzési igazoláshoz (Certificate of Incorporation) általában kapcsolódik az ún. felülhitelesítési záradék (Apostille), amely általában valamely központi hatóság (Legfelsőbb Bíróság vagy a Cégbíróság) igazolása arról, hogy a bejegyzési igazolást valóban a bejegyző hivatal adta ki. Ez egy nemzetközileg elfogadott - 1961 október 5-i hágai konvencióval szabályozott - okmány.

  • Alapítói okirat/Alapszabályzat: A cég működésére vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza. Többnyire standard tartalmú okirat, amely általában az adott helyszín törvényi szövegét alapul véve készült. Természetesen, mint minden alapszabályt, ezt is a társaság tulajdonosai, igazgatói szabadon változtathatják. Az alapszabályban kerül meghatározásra többek között: a cég tevékenységi köre, alaptőkéje, elnevezése, az igazgatók kinevezési rendje, az igazgatók jogai, a részvények kibocsátásával kapcsolatos szabályok, stb.

  • Az első management kinevezése: Az alapító - miután aláírta az alapító dokumentumokat - kinevezi az első managementet és átruházza rájuk a céggel kapcsolatos jogokat.

  • Az első ülés jegyzőkönyve: Az igazgatók első ülésének jegyzőkönyve általában tartalmazza a cég első lépéseinek rögzítését, így különösen az alapítás megtörténtét, a cég székhelyének és a szárazbélyegzőjének az elfogadását.

  • Részvény-kibocsátási jegyzőkönyv: A részvényeket lejegyző, megvásárló tulajdonosok adatait, valamint a kibocsátott részvények, illetve részvényigazolások adatait tartalmazza.

  • Társasági bélyegző: Az érintett országokban bélyegző használata eltér az általunk megszokottól. Általában törvényi előírás, hogy a társaság rendelkezzen egy ún. szárazbélyegzővel, s azt a társaság alakuló ülésén elfogadják. Ezt a bélyegzőt azonban nem a szerződések és a számlák bélyegzésére használják (ott az egyszerű aláírás a hiteles), hanem a társaság által kibocsátott részvényjegyek, valamint szabályzatok és jegyzőkönyvek bélyegzésére.

Az itt felsorolt dokumentum mintákat ide kattintva megtekintheti helyszínek szerint.

Mi az a Certificate of Good Standing?

Az angolszász és amerikai bejegyzésű cégeknél rendszeresített dokumentum. Általában az adott helyszín cégbejegyző hivatala állítja ki. Ez az a dokumentum, amely igazolja, hogy a cég még a cégjegyzékben található, nincs adó- és illetéktartozása.Tartalma helyszínenként változó attól függően, hogy a bejegyzés helyszínének cégnyilvántartása mit jelenít meg publikus cégadatként.

A cég létezésének igazolását általában a bankok szokták kérni, amikor a cég alapító dokumentumai régebbiek, ami azt jelenti, hogy 3, 6, vagy éppen 12 hónappal korábban alakult a cég.

Természetesen nem kaphat Good Standing-et az a cég, amelyik nem fizette be az éves fenntartási díjakat, a bejegyzett ügynök, bejegyzett iroda, valamint az éves adó díját.

Mi az az átfolyó adózás?

Az átfolyó adózás az amerikai és az angol adórendszerben használatos adózási mód, amelynek esetében nem a cég az alanya a jövedelmet terhelő adónak, hanem a cég tulajdonosaihoz úgymond átfolyik a jövedelemrész, és azt a tulajdonosok a saját adóbevallásukban szerepeltetik.

Leginkább a partnership-ek – valamint az USA-ban az LLC társaságok, Angliában az LLP-k - adózásánál alkalmazták, illetve alkalmazzák ezt az adózási módszert. A partnership illetve a cég tagjai megállapodnak abban, hogy egymás között milyen arányban osztják fel a cég jövedelmét. Ezt a jövedelmet időről időre – megállapodásuk szerint – ilyen arányok szerint felosztják, majd ezt a jövedelmet beállítják a saját adó, illetve jövedelembevallásukba. A partnership-ek, LLC-k, LLP-k tagjai lehetnek magánszemélyek és cégek is. A további adófizetés leginkább attól függ, hogy az adott személyek hol adórezidensek, mely országban, területen nyújtják be adóbevallásukat.

Melyik a legjobb offshore helyszín?

Az alapítás helyszínének kiválasztása kulcskérdés a cég jövőbeni működése szempontjából. Általában elmondható, hogy nincs egyetlen és legjobb megoldás. Mindig több alternatíva közül lehet meghatározni, hogy adott gazdasági tevékenységhez milyen céget érdemes választani. Mivel számos helyszín kínál egy adott tevékenységre azonos lehetőségeket, ezért néha több helyszín is megfelelő lehet. Ilyenkor a leginkább a költségek, a cég presztízse, az adminisztráció bonyolultsága szoktak a meghatározó tényezők lenni a döntésnél.

Miért fizessem a bejegyzett irodát és az ügynököt, ha azt úgysem használom?

A bejegyzett iroda és ügynök a cég fennmaradásának törvényi követelménye. Lehet, hogy soha nem kerül sor az iroda címének használatára, arra mégis szükség van, mert a legtöbb cégtörvény úgy rendelkezik, hogy a cégnek fennállása alatt folyamatosan bejegyzett irodával, valamint számos esetben bejegyzett helyi ügynökkel/titkárral kell rendelkeznie megszakítás nélkül. Amennyiben a címet biztosító cégügynök lemond a megbízatásáról, a cég fennmaradásának törvényi követelménye sérül, így a bejegyző hivatal felfüggeszti a cég törvényes működését, vagy törli a cégjegyzékből.

Számos helyszínen az éves adó/illeték befizetése is csak a helyi ügynökön keresztül lehetséges. Ezért van szükség arra, hogy a cég folyamatosan, évről évre időben fizesse a fenntartási díjakat.

Miért előnyös a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény?

A kettős adózás elkerüléséről, valamint az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló kétoldalú egyezmények azért lehetnek előnyösek, mert bizonyos jövedelemtípusoknál kedvezőbb adószabályokat alkalmaznak, mintha az adott jövedelemtípust csak az egyik, vagy másik, illetve mindkét állam megadóztatná. Jellemzően ilyen jövedelemtípusok a kamatból, osztalékból valamint a jogdíjakból származó jövedelmek.

Általában elmondható ezekről a jövedelmekről, hogy a legtöbb ország törvénykezése a külföldre történő ilyen jellegű kifizetéseket megadóztatja, még mielőtt ezeket kiutalnák az országból. Amennyiben viszont van egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről és ez kedvezőbb mértéket ír elő az adott jövedelemtípus adóztatásánál, akkor ezt a kedvezőbb mértéket kell figyelembe venni, mivel a nemzetközi egyezmény magasabb szintű jogszabály, mint az adott ország nemzeti adótörvénye.

A kettős adóztatást elkerülő egyezmények alkalmazhatósága számos körülmény együttes figyelembevételével érvényesülhet csupán. Ezért mindig célszerű a forrásország szakértőivel folytatott konzultációk során tisztázni, milyen követelmények érvényesülnek a forrásország adóhivatali gyakorlatában.

Mi az a Certificate of Tax Residence?

A Certificate of Tax Residence kifejezést adórezidens igazolásnak lehetne fordítani. Bár elnevezése és tartalma országonként eltérő lehet, a lényege ugyanaz: egy adott ország adóhivatala, vagy hasonló szerve igazolja, hogy az ebben az országban bejegyzett cég vagy fióktelephely az adóhivatal nyilvántartásában szerepel, és adószámmal rendelkezik, esetleg azt, hogy fizet adót.

Abban az esetben szükséges ez a dokumentum, ha az adott cég ki akarja használni a kettős adóztatást elkerülő egyezmény nyújtotta előnyöket, és ehhez a forrásország adóhivatala felé igazolást kell benyújtania, hogy a célországban ezt a céget nemcsak bejegyezték, hanem a célország adóügyi előírásai vonatkoznak is rá, illetve a célországban fizet adót.

Az offshore cég az csak pénzmosásra használható?

A kérdés önmagában hordozza a választ, hogy nem. Mégis szélesebb magyarázatra szorul, mivel a közvélemény is hasonló pejoratív beállítottsággal viszonyul az offshore cégekhez.A magyarázatot messzebbről kell kezdeni egy kisebb filozófiai eszmefuttatással.

Vajon van-e joga valamely vállalkozni szándékozó embernek céget alapítania? Természetesen igen. Ez ma majdnem olyan alkotmányos alapjog kell, hogy legyen, mint a lelkiismereti, vagy vallásszabadság. Ha szándékomban áll, rendelkezem a megfelelő tőkével, szaktudással, üzleti kapcsolatokkal, indíthatok vállalkozást az adott országban érvényes törvényi követelményeknek megfelelően.

Ha már vállalkozom, van-e jogom offshore céget alapítani és kihasználni az offshore cég nyújtotta kedvezményeket, legyenek azok adózási, devizális, vagy más jellegű kedvezmények? A válasz megint csak igen. A közgazdaságtan egyik alapkérdése a rendelkezésre álló erőforrások lehető legjobb kihasználása, valamint a profit maximalizálása. A rendelkezésre álló erőforrások között a pénz tölti be talán a legfontosabb szerepet. A pénz körforgása hatékonyabb, valamint a profit nagyobb, ha kedvezőbb fiskális körülmények között tudom működtetni a vállalkozásomat. Ennek egyik eszköze lehet az offshore cég. Nem véletlen, hogy a világban bejegyzett kb. 4 millió offshore cég ma a napi tranzakciókat tekintve a pénzügyi forgalomnak több, mint 50%-át bonyolítja le. Ezek a cégek teljesen legális körülmények között jöttek létre, kihasználva a kedvezőbb adó-, vám-, devizális és egyéb szabályokat. Számos helyszínen a cégek fölötti állami kontroll kisebb, mint az ún. onshore cégek esetében. Ezek a lazább szabályok esetleg arra engednek következtetni, hogy így könnyebben anonimnak lehet maradni, bármilyen szabályt át lehet hágni, nem kell semmilyen törvényt betartani. Ez nem így van.Az offshore cég ugyanúgy gazdasági tevékenység folytatására jön létre, mint egy nem offshore cég. Amennyiben bűnös szándék folytán az offshore céget nemcsak legális gazdasági tevékenység folytatására használják, úgy azt lehet mondani, hogy nem a cég hibás és bűnös, hanem az emberi szándék és cselekedet, amely a céget nem az alaprendeltetésének megfelelően működteti.

S itt vetődik fel a harmadik kérdés: kell-e mindehhez offshore cég, hogy bűnözzön valaki? A harmadik válaszunk az, hogy nem. A büntető törvénykönyv által tárgyalt számos bűncselekményt elkövethet nem offshore cég is. Sőt, ha megnézzük a gazdasági jellegű bűncselekmények túlnyomó részét, akkor több, mint 90%-ban normál onshore cégek érintettek a büntetőügyben. Jellemzően: hamis számlázásban, jogosulatlan ÁFA visszaigénylésben, jogosulatlan állami támogatás igénylésében, s a sort lehetne még folytatni. Illetve az ilyen típusú pénzeknek a tisztára tételében. A kérdést még sokáig lehetne tárgyalni, de a fentiekből is kitűnik, hogy ha valaki pénzt akar mosni, ahhoz valójában nincs szüksége offshore cégre, és az offshore cég elsődleges célja nem is a pénzmosás megvalósítása.

Mi a lényege a trustnak?

A Trust intézménye az angolszász jogban több, mint 800 éves hagyománnyal rendelkezik. A lényege, hogy a Trust-ot létrehozó személy – settlor, grantor – a tulajdonában lévő javakat átadja egy bizalmi személy – trustee – részére, - aki általában ma egy erre szakosodott cég – azzal, hogy ezek a javak a jövőben a trustee tulajdonát képezik. A közöttük létrejövő megállapodásban – Trust Deed – megjelölik, hogy a trustee miként kell, hogy kezelje a vagyont, ezért milyen díjazás illeti meg, illetve, hogy kik a vagyontömeg haszonélvezői. Haszonélvező lehet maga a settlor is – amíg él -, illetve az általa megjelölt személyek, általában házastárs, gyerek, testvér, stb. A settlor halála után a Trust Deed szabályai szerint kerül a vagyon felosztásra a haszonélvezők között, és általában megszűnik a Trust, kivéve, ha a settlor másképp rendelkezett, vagy a haszonélvezők új megállapodást kötnek a trustee-val.

Eredetileg a Trust intézményét arra az esetre találták ki, amikor a settlor bizonyos ok folytán akadályoztatva volt a vagyon kezelésében. (Például amikor a királlyal kellett mennie a szentföldre a keresztes hadjáratok idején.) A mai Trust megállapodások leggyakoribb formája, amikor biztonsági, vagy örökösödési, vagyonvédelmi megfontolásból a trustee egy olyan személy, aki/amely egy adókedvezményes helyen rezidens, ebből következően a vagyon hozadékából, növekményéből eredő adózási terhek nem merülnek fel.

Lehet-e offshore magánalapítványt szervezni?

Offshore magánalapítványt – általában vagyonvédelmi célokra – lehet alapítani.Napjainkban a két leggyakrabban választott helyszín a magánalapítványok bejegyzésére Liechtenstein és Panama.

Az alapítvány lényege, hogy az általa birtokolt vagyontárgyak tulajdonosa maga az alapítvány, de az alapítványnak nincsenek tulajdonosai, csak haszonélvezői. Semmilyen formában nem része tehát az alapítványtevők magánvagyonának az alapítványba bevitt vagyontömeg. Az alapítványnak a Trust-hoz hasonlóan haszonélvezői vannak, akik megegyezhetnek - részben, vagy egészben – az alapítványt létrehozó személyekkel. Az offshore magánalapítvány nagy előnye a Trust-tal szemben, hogy az alapítvány jogi személyiséggel rendelkezik, míg a Trust nem.

Lehet-e az offshore cégben igazgatót változtatni?

Az offshore cég ugyanolyan cég, mint a világ bármely nem offshore vállalkozása. Ebből következően a cég tisztségviselői szabadon visszahívhatók, leválthatók a társaság tulajdonosai által, illetve amennyiben az igazgató lemond az igazgatói tisztségről, a tagok/részvényesek nevezik ki az új igazgatókat. Ugyancsak a tagok nevezik ki az új igazgatót amennyiben a régi igazgató elhunyt. Az igazgatóváltásról helyszínenként eltérő dokumentumokat állítanak ki, és maga a procedúra is eltérő lehet attól függően, hogy van-e a cégigazgatóknak állami nyilvántartása, vagy nincs.

Vehet-e az offshore cég ingatlant?

Az offshore cég a bejegyzés országának törvényei szerint általában vásárolhat ingatlant a bejegyzés helyszínén kívüli területen.A bejegyzés helyszínén számos esetben csak a cég bejegyzett iroda funkcióját betöltő ingatlan birtokolható. Bonyolultabb a kérdés az ingatlan fekvése szerinti ország törvényei szempontjából. Ezek a törvények ugyanis korlátozhatják a külföldiek ingatlanszerzését, illetve bizonyos speciális feltételekhez köthetik – nem vehet például műemlék jellegű ingatlant, vagy termőföldet. Érdemes tehát a kérdést körbejárni, és az ingatlan fekvése szerinti ország szakértőivel és jogászaival megtárgyalni.

Vehet-e az offshore cég autót?

Az offshore cég a bejegyzés helyszínének törvényei szerint vásárolhat autót. Ha viszont az üzembentartási ország szabályait vizsgáljuk, akkor a kérdés már sokkal szerteágazóbb. Általában az offshore cégre megvásárolt autót ugyanis nem a cég bejegyzésének helyszínén kívánják használni, hanem attól független területen. Ez viszont azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni ezen ország törvénykezését a tekintetben, hogy milyen feltételekkel tarthat autót jogszerűen az országon belül egy külföldi személy. Milyen adó, vám és egyéb pénzügyi vonzata van az autó üzemeltetésének. Egyáltalán joga van-e egy külföldinek helyi bejegyzés nélkül gépkocsit fenntartani az adott országban. Az ingatlan analógiájára azt lehet mondani, hogy ezt a kérdést is helyi adó és vám szakértőkkel kell megvitatni, mielőtt a döntés megszületne.

Nyújthat-e az offshore cég kölcsönt?

Az offshore cég nyújthat kölcsönt mind cégeknek, mind pedig magánszemélyeknek. A hitel konkrét feltételeiről is szabadon állapodik meg a kölcsön felvevőjével. Így jellemzően a visszafizetés ütemezése, a kölcsönfedezeti eszközök, a hitel kamata is részét képezik a felek megállapodásának. Általában elmondható, hogy az offshore céget nem korlátozzák az ilyen jellegű kapcsolataiban a bejegyzés országának törvényei. Más viszont a helyzet a kölcsönt felvevő helyzete, amennyiben ezen ország törvényei speciális szabályokat írnak elő például a külföldre kifizethető kamatok tekintetében. Ugyancsak meg kell vizsgálni az alultőkésítettség esetét – thin capitalisation -, amikor arról van szó, hogy a saját tőke bizonyos hányadánál a hitelállomány nem lehet nagyobb.

Alapíthat-e az offshore cég más cégeket?

Az offshore cég tagja, részvényese lehet más cégeknek, ebből következően alapíthat is akár offshore, akár onshore céget a világ legtöbb országában, természetesen a helyi törvényi követelményeket betartva és figyelembe véve.

Ki ír alá az offshore cég nevében?

Az offshore cég nevében leggyakrabban a cég igazgatói, menedzserei írnak alá, mint a cég operatív ügyeiben alapvetően aláírási joggal felruházott személyek. Aláírnak továbbá mindazok a személyek, akiknek az igazgatók meghatalmazást adtak ki az ügyek egy bizonyos csoportjára, vagy meghatározott tranzakciókra. Kiadhatnak tehát az igazgatók olyan jellegű meghatalmazást, amelyben széleskörű aláírási joggal – számos esetben teljes körűen – látják el a meghatalmazottakat, akik e dokumentum birtokában az ott lefektetettek szerint jogosultak eljárni a cég nevében. A meghatalmazottak természetesen a cég nevében írnak alá és a saját nevüket kötelesek ott szerepeltetni. Lehetséges ugyanakkor az is, hogy az igazgató csak bizonyos egyedi tranzakciókra – pl. egy ingatlan megvásárlására -, vagy egyfajta művelet végzésére – pl. bankszámlanyitás és e fölötti rendelkezés – bocsát ki meghatalmazást. Ebben az esetben a meghatalmazottak csak a dokumentumban foglaltakra vannak meghatalmazva, a cég nevében más ügyben nem járhatnak el. Az igazgatók által kibocsátott meghatalmazások számos esetben időben is korlátozottak – pl. az aláírástól számított egy évig érvényesek. Szintén jellemző az is, hogy az igazgató által meghatalmazott személy nem adhat további személyeknek meghatalmazásokat, ezzel ugyanis egy végtelen láncolat venné kezdetét, amely ellenőrizhetetlenné tenné azt, hogy a cégben ki milyen jogokkal és hatáskörrel rendelkezik.

Alá kell-e írni az offshore cég alapító okiratát a tulajdonosnak?

Bizonyos esetekben igen, bizonyos esetekben nem. Azokon a helyszíneken, ahol a tulajdonosokat bejegyzik a cégjegyzékbe általában jellemző, hogy a tulajdonosoknak alá kell írni az alapítói okiratot, valamint az alapszabályzatot. Ilyen helyszín például Ciprus, ahol a tulajdonosok adata publikus. Ebben az esetben viszont lehetséges az, hogy a tulajdonos meghatalmazást ad a bejegyzést végző irodának, vagy ügyvédnek arra, hogy az alapítói dokumentumokat nevükben írják alá. A legtöbb offshore helyszínen azonban az alapítást egy ottani iroda végzi, amely irodának az alkalmazottai írják alá az alapító okiratokat, mint cégalapítók. Jellemzően ők nevezik ki az első menedzsmentet, amely aztán kibocsátja a cég részvényeit, érdekeltségi jegyeit. A tulajdonosnak tehát ebben az esetben nem kellet aláírni az alapítói dokumentumokat, mivel azt alapításkor már megtette a helyi iroda munkatársa.

Befektethet-e az offshore cég a tőzsdén?

Az offshore cég vásárolhat értékpapírokat – részvényeket, kötvényeket, határidős ügyletekre szóló papírokat - és szabadon el is adhatja azokat. Ha a világ nagy tőzsdéinek forgalmát tekintjük, akkor azt látjuk, hogy például a New York-i, londoni tőzsdén, forgalmazott részvények többsége offshore cégek birtokában van, illetve közöttük cserél gazdát. A fejlett tőkepiacok legjelentősebb tulajdonosi szereplői az offshore cégek. Ugyancsak jelen vannak az offshore cégek az árutőzsdéken is, ahol részt vesznek a valutakereskedelem, valamint az ezzel kapcsolatos határidős ügyletek lebonyolításában. Továbbá kötnek üzleteket a különféle nyersanyagok és energiahordozók tőzsdei piacain is.

Lehet-e offshore cég tulajdonosa szabadalomnak?

Az offshore cég általában birtokosa, tulajdonosa lehet bármely materiális, vagy immateriális dolognak. Az immateriális javak közé tartoznak a különböző szabadalmak és hasonló javak, amelyek valamely szerzőhöz alkotóhoz köthetőek. Általánosságban nevezhetjük ezeket szellemi termékeknek, amelyek állhatnak szerzői jogvédelem alatt, például szabadalmi bejelentés, vagy védjegy, ipari mintaoltalom folytán, de lehetnek e nélküliek is. Az offshore cég tehát tulajdonosa lehet szellemi terméknek és hasznosíthatja is azt.

Meddig lehet még offshore cégeket bejegyezni a világban?

A kérdést igen gyakran felteszik ma is, mint ahogy feltették már öt, illetve tíz évvel ezelőtt is. A kérdésfeltevés már önmagában is valamiféle negatív attitűdöt sejtet. Történetesen azt, hogy itt valamiféle káros/bűnös dologról van szó, amelynek vesznie kell. De vajon miért kellene megszüntetni, illetve lehet-e megszüntetni a világban működő offshore cégeket?

A kérdés első részére érdemi érvekkel alátámasztott választ nem szoktak adni az offshore cégeket bírálók. Leginkább az hangzik el, hogy az offshore cég lehetőséget ad a pénzmosás megvalósítására és meg lehet mögötte bújni. Látni kell ugyanakkor, hogy nem az eszközzel van a baj, tehát az offshore céggel, hanem az emberi szándékkal, amely az egyes cselekedetek mögött megbújik. S ebből a szempontból nincs különbség offshore és nem offshore cég között. A nem offshore cégeken keresztül ugyanúgy – vagy még inkább – lehet pénzt mosni, illetve megbújni. Ha a statisztikákat nézzük, akkor sokkal több nem offshore cég van érintve gazdasági jellegű bűncselekményekben, s a bűnesetek csak egy töredéke megy végbe offshore cégen keresztül.

Visszatérve az eredeti kérdéshez, illetve a kérdés azon részéhez, hogy meg lehet-e szüntetni az offshore cégeket, a válasz nagyon összetett. Elméletileg lehet olyan adminisztratív lépéseket tenni, amellyel az offshore cégek jövőbeni létrejöttét megakadályozzák. Mi történik viszont a már bejegyzett, egyes szakértők szerint három, mások szerint négymillió bejegyzett és zömében működő offshore céggel? A mai világgazdaság működése elképzelhetetlen ezen cégek nélkül. A pénzügyi forgalom zömét ugyanis ma nap mint nap ezek az offshore cégek bonyolítják le. A már bejegyzett és működő offshore cégek korlátozása zavarokat idézhetne elő a világgazdaság működésében, amely instabilitáshoz vezethetne. Nehéz tehát elképzelni, hogy igazán mélyreható változásokon keresztül komoly korlátozásoknak kellene szembenéznie ennek a több millió offshore cégnek.

Top