en | hu | ru | bg | ro | tr FacebookTwitterGoogle+LinkedInYouTubeInstagram
+36 1 456 7200
AKTUÁLIS HÍREK

Jelentkezés ingyenes konzultációra
Feliratkozás hírlevélre
Visszahívás kérése
Letölthető brosúrák
Brosúra rendelés
Hírleveleink
5 Perc Offshore
Miért a LAVECO?
Hogyan rendeljen offshore céget?
Aktuális hírek
Valuta árfolyam: USD/1 egység
2018.10.17
HUF 0.0036
GBP 1.3206
CHF 1.0091
RUB 0.0152
HKD 0.1276
JPY 0.0089
CNY 0.1446
CAD 0.7688
AUD 0.7129
BRL 0.2643
EUR 1.1574

AKTUÁLIS HÍREK

Megjegyzéseim a Panama-iratok néven elhíresült kiszivárogtatás kapcsán - Váradi László


12/04/2016

Laszlo Varadi - General Manager, LAVECO LtdAz elmúlt 15 év során a LAVECO Newsletter hasábjain több mint 100 cikket írtam, amelyben a különböző - elsősorban offshoreként elkönyvelt - helyszín sajátosságait ismertettem. E cikkek ma is elolvashatók a site-unkon. Ezért számomra, aki 25 éve foglalkozom a témával, nem meglepő dolog, hogy a világban jelenleg is több millió élő, működő offshore cég, befektetési alap, biztosító társaság, bank, brókercég és számos más, itt nehezen felsorolható szervezet (Trust, Alapítvány) létezik. Talán unalmasnak fog tűnni a következő néhány gondolat, mert ugyanazt ismétlem, mint az elmúlt negyedszázad alatt. Mivel korábban is ez volt a szakmai véleményem, meggyőződésem, ezért most sem kívánok rajta változtatni, csupán közreadom őket ismét. A Mossack Fonseca cégtől ellopott adatok kapcsán fontosnak tartom megjegyezni a következőket:

  • Onshore vagy offshore céget alapítani és fenntartani a világban senki számára nem illegális. Mindenkinek emberi joga eldönteni, hogy a világ mely országában, területén kíván vállalkozást létrehozni és működtetni. Ezt a tényt egyébként maguk a híreket közlő médiumok sem vitatják és a szakértők is egyetértenek a kérdésben, akármelyik oldalon álljanak is.
  • Az offshore cég nem azonosítható adóelkerüléssel és pénzmosással. Ezen a ponton viszont már azt látjuk, hogy a média egy jelentős része pontatlan, igaztalan, csúsztatott információkat ad közre a cikkeiben. Különösen szomorú ez akkor, amikor szakértőnek látszó személyeket szólaltatnak meg. Az elmúlt héten olvastam olyan, 5 bekezdésből álló cikket, amely  5 súlyos tárgyi tévedést tartalmazott. A nyilatkozó személy egy köztiszteletben álló szakértő, aki ma is tanácsokkal látja el ügyfeleit egy elég jelentős tanácsadó cégnél.
  • Mindazonáltal nem vitatható: egy külföldön, elsősorban alacsony adózású országban bejegyzett cég tulajdonosának keletkezhet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége abban az országban, ahol adórezidens. Ez egy olyan komplex kérdés, amelyre egy külföldi cégbejegyző nincs ráhatással, hiszen sem a törvényeket nem ő írja, sem pedig a cégtulajdonos személyi jövedelemadó bevallásáért nem felel. Csak a tulajdonos országának szakértői (könyvelői, adótanácsadói, ügyvédei) tudják az illetőt tájékoztatni a nyilvántartási, bejelentési és adózási kötelezettségekről. Ezek az előírások országról országra eltérőek, egyik országban szigorúbbak, a másik országban enyhébbek, vagy egyáltalán nem is léteznek. Például Oroszországnak van jogszabálya az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozóan, míg Szerbiának nincs.
  • Nem kizárható, hogy én is benne vagyok a Mossack Fonseca-tól ellopott adathalmazban. Igen, lehet. Sőt az sem zárható ki, hogy jön egy Mossack II. botrány. Mert, ahogy tőlük ellopták, úgy a világ egyetlen bankja, pénzintézete sincs megvédve attól, hogy ez bekövetkezzen. Lásd a korábbi UBS botrányt vagy az LGT Bank esetét. Lehet ez hacker, de lehet belső ember is; az emberi tényező mindig a leggyengébb láncszem. Úgy tűnik, ezekhez a kiszivárogtatásokhoz lassan hozzá kell szokjunk, mint a mindennapos terrorfenyegetettséghez Európában. A párizsi és brüsszeli merényletek után is folyik az élet, az emberek nem hagyják magukat megfélemlíteni. És ne is hagyják! A kiszivárogtatások kérdésében sem. Miért is?
  • Mert a világ döntéshozóinak pontosan tudniuk kellett volna korábban is, mi a szerepe az offshore-nak a nemzetközi gazdaságban. A világgazdaság napi pénzügyi forgalmának, amely akár 3 000-5 000 milliárd USA dollár is lehet, több mint 50 %-a offshore bankokon, biztosító társaságokon, brókercégeken, befektetési alapokon zajlik. A világ 10 legnagyobb bankja ott van az összes kisebb vagy nagyobb offshore pénzügyi központban. Nézzenek utána bátran, hogy akár Guernsey-szigetén, akár Panamán, milyen nagy nevekkel találkoznak. Ha tényleg tenni akartak volna valamit a gyanús tranzakciók kiszűrésére, akkor már régen lépni lehetett volna. A forrásország kereskedelmi bankjait a nemzeti bankok vagy pénzügyi felügyelet ellenőrzi. Nagyrészt egy jól beállított szoftver kérdése lenne csupán, hogy ki lehessen szűrni, mely országok felé mennek a gyanús utalások. Valami miatt ezt az elmúlt 50 évben nem tették meg, akkor most min csodálkoznak, hogy működik az offshore rendszer? Igen, köszöni szépen, még mindig működik lebonyolítva a világ pénzügyi forgalmának nagyobb részét.

S végezetül egy nagyon személyes megjegyzés. 

Az alapművelet, amelyből a Mossack-kiszivárogtatás ered, egy súlyos bűncselekmény: adatlopás vagy adatok, üzleti titkok jogtalan felhasználása. Ezeket a cselekményeket a világ összes országának büntető törvénykönyve szankcionálja. Vélhetően így van ez Panamán is. Valahol sérti az igazságérzetemet, hogy egyetlen ügyvédi kamara sem szólalt fel a kérdésben, holott a Mossack Fonseca részben ügyvédi iroda is. Az ügyvédi intézménybe vetett bizalmat rengeti meg, ha a magán vagy üzleti titkainkat csak úgy ki lehet vinni egy olyan helyről, amelynek éppen a diszkréció fenntartása az egyik legfőbb jellemzője. De nemcsak kikerül egy védett helyről, hanem még terjesztik is a különböző médiumok segítségével. Vajon azok az újságírók, akik ezt az adathalmazt feldolgozták, tisztában voltak vele, hogy illegális úton és módszerekkel megszerzett adathalmazt használnak? Akár igen akár nem, gondatlanul vagy szándékosan, de elgondolkodtató: ez most akkor nem bűncselekmény, illegális úton szerzett adatokat nyilvánosságra hozni, felhasználni?

Bűncselekményen akartak valakit rajta kapni, s mintha maguk a „leleplezők” kerültek volna azonnal a gyanúsított szerepébe. Mert e kiszivárogtatás egy jól megszervezett, előre megtervezett és valakik által finanszírozott akció, amelynek pontos céljai még nem kerültek kiszivárogtatásra. Lehetetlen csak úgy 400 újságírót a világban „összeszedni” és „önkéntesen” rávenni a közös munkára. A társadalmi igazságosságért jelszót itt valójában lepelként használják, az egész folyamatot azonban a rosszindulat vezérli, amely mögött az anyagi haszonszerzés, a hatalomvágy húzódik meg. Őszintén sajnálom, hogy erre néha gyanútlan, naiv, egyébként jószándékú és tehetséges újságírókat is fel tudnak használni ezek a pénzügyi körök.

Top