en | hu | ru | bg | ro | tr FacebookTwitterGoogle+LinkedInYouTubeInstagram
+36 1 456 7200
AKTUÁLIS HÍREK

Jelentkezés ingyenes konzultációra
Feliratkozás hírlevélre
Visszahívás kérése
Letölthető brosúrák
Brosúra rendelés
Hírleveleink
5 Perc Offshore
Miért a LAVECO?
Hogyan rendeljen offshore céget?
Aktuális hírek
Valuta árfolyam: USD/1 egység
2017.12.11
HUF 0.0037
GBP 1.3416
CHF 1.0032
RUB 0.0169
HKD 0.1281
JPY 0.0088
CNY 0.1511
CAD 0.7791
AUD 0.7517
BRL 0.3055
EUR 1.1742

AKTUÁLIS HÍREK

Kedvező változások az offshore cégekre vonatkozó szabályozásban


09/01/2017

Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy az Országgyűlés által múlt év végén elfogadott, és karácsony előtt kihirdetett új adójogszabályok – a vonatkozó Uniós irányelvekkel összhangban - kedvezően módosítják a magyar magánszemélyek tulajdonában álló úgynevezett "ellenőrzött külföldi társaságokra"(a továbbiakban EKT), azaz a köznyelvben eléggé leegyszerűsítő módon csak „offshore” cégként ismert jogi személyekre vonatkozó szabályozást.

Elöljáróban kijelenthetjük, hogy korábbi szigorú és összetett szabályok, melyek többek között a Társasági adóról szóló és a Személyi-jövedelemadóról szóló törvényben is komplexen szabályozták ezt a területet, enyhülnek.

I.

A Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§ 11. pontja alapján 2017. január 18-tól EKT-nak minősül:

a) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen)

aa) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ab) a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ac) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

abban az üzleti évében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a székhelye szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,

valamint

b) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,

azzal, hogy

c) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat.

Fentiekből kitűnik, hogy a korábbi szabályozáshoz képest ellenőrzött külföldi társaságnak minősül az a külföldi személy, amely nem minősül belföldi adózónak és nem külföldi vállalkozás. Ellenőrzött külföldi társaság lesz továbbá a korábbiakkal szemben a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye. Ugyanakkor, a korábbiaktól eltérően nem lesz ellenőrzött külföldi társaság az üzletvezetés alapján külföldi illetőségű, illetve a külföldi vállalkozó. A hivatkozott jogszabályhely 27. pontja szerint külföldi személynek minősül a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet.

Nagyon lényeges változás tehát, hogy a külföldi személy az új szabályok szerint akkor válhat ellenőrzött külföldi társasággá, ha

  • benne az adózó a szavazati jogokból vagy a jegyzett tőkéből közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik vagy az adózott nyereségből 50 százalékot meghaladó részre jogosult, és
  • az adóévre külföldön ténylegesen fizetett adó kisebb, mint az ugyanezen tevékenység alapján magyarországi illetőség esetén Magyarországon fizetendő és a külföldön megfizetett – fizetendő - adó különbözete,
  • azzal, hogy nem ellenőrzött külföldi társaság a külföldi személy és a külföldi telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat. Itt az arány megállapításakor a külföldi személy, illetve a külföldi telephely bevételei mellett számításba kell venni a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban székhellyel rendelkező valamennyi kapcsolt vállalkozása összes bevételét, valamint a saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal folytatott termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevételét is.

Az új szabályozás tehát többek között felemeli a korábbi 10%-os tényleges tulajdonosi érdekeltségi küszöböt, és bevezeti az érdemi gazdasági tevékenység fogalmát, ami ugyanakkor lényegét tekintve megfelel a korábbi valódi gazdasági tevékenységnek. Érdemi gazdasági tevékenységről beszélünk, ha külföldi személy vagy telephely által a saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevétele eléri összes bevétele legalább 50 százalékát.

Szintén változás, hogy ez korábban kizárólag abban az esetben jelentett mentességet, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az EU tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban volt, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és az ilyen államban valódi gazdasági jelenléttel bírt.

II.

A Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény mellett változik a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény is, itt összefoglalva az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának kihagyása, és a felhalmozott, fel nem osztott nyereség adókötelezettségének eltörlése egyaránt lényeges változásnak minősül, ugyanis a magánszemélyek esetén végre csak akkor jelentkezik adókötelezettség, amikor az osztalékot vagy más jövedelmet ténylegesen kivonják a külföldi személyből.

A korábbi fogalom helyett az ún. alacsony adókulcsú állam fogalma alkalmazandó, melybe nem tartozik bele az az ország, mellyel hazánk kettős adóztatást elkerüléséről egyezményt kötött.

Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Az egyéb jövedelmekre a tárgybeli magánszemélyek esetén következésképpen 15% személyi jövedelemadó és 22% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel kell számolni, azzal, hogy az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére tekintettel a megállapított jövedelem 82 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

Amennyiben tehát olyan országból származik a jövedelem, ami bár „alacsony adókulcsú” a gyakorlatban, de hazánk kettős adóztatást elkerüléséről egyezményt kötött vele, úgy ebben az esetben az alacsonyabb, 15% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás (az évi hozzájárulás felső, 450.000,-Ft-os határáig) terheli a vállalkozásból kivont jövedelmeket.

A módosított szabályokat az adózók saját döntésük szerint már a 2016.évben kezdődő üzleti évükre is alkalmazhatják.

III.

 Összefoglalva a legfontosabb változásokat, a korábbi részesedési korlát felemelésével, a fel nem osztott nyereség adókötelezettségének eltörlésével, a hazai társasági adókulcs csökkenésével, és az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező személy fogalmának bevezetésével aki, 2017-től hoz létre külföldi céges konstrukciót, az az eddigieknél lényegesen kedvezőbb feltételekkel teheti meg.

Önmagában egy EKT-ban meglévő részesedés esetén már nem feltétlenül merül fel adófizetési kötelezettség az érintett magánszemélynél, és akár egy magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságból származó osztaléknak megfelelő – alacsonyabb - adóteherrel is számolhat a vállalkozásból kivont jövedelmek kapcsán, következésképpen az érdekelt magánszemélynek nem kell tartania a 2017-ben induló automatikus banki információcserétől sem.

​B​ővebb információért, kérjük keresse kollégáinkat a ​+36-1-456-7200 telefonszámon vagy a hungary@laveco.com email címen.

 


Top